Nagyon belejöttem, csak úgy füstölnek a billentyűk a kezeim alatt!
Szóval Cardiff. A cardiffi kastélyra feltétlenül érdemes még egy-két szót vesztegetni. Igaz, hogy már elég régen volt, hogy ott jártam (ideje lenne újra meglátogatni), de azért még egy-két dologra emlékszem, meg persze ismét segítségül lehet hívni a Wikipedia idevágó bejegyzését, sajna megint csak angolul.
A lényeg, hogy a kastély területén már a rómaiak idejében is valami erődítésféle állt, amit azóta már számtalanszor átépítettek a legújabb divatnak megfelelően. Ettől még nem válna különlegessé az épület, mert ilyet számtalan más városban (városon kívül is) találni. Érdekessé akkor fordult a történet amikor a kastély valamikor a 18. században a Bute grófok kezébe került. A Bute család a 19. században kikötőépítésben, bányászatban és ingatlanban (ezek az britek már akkor is tudták, hogy miben van a biznisz) utaztak, amiből nem kis vagyonra tettek szert, mellékesen megszerezték a márki címet, és Cardiff kedvenc nemesi családjává váltak, mivel az egykori kis halászfalut virágzó kikötővé formálták. (Ekkor természetesen még szó sem volt a fővárosi státusz megszerzéséről, ha még ez is szóba került volna, akkor valamelyik Bute márkit egyenesen királlyá is koronázták volna!)
John Crichton-Stuart, Bute 3. márkija, az erősen katolikus (figyelem, egy akkor még anglikán többségű országban!), kicsit elvarázsolt világban élő, de dúsgazdag üzletember-arisztokrata 1868-ban felkérte William Burgest az elismert műépítészt, hogy alakítsa át a cardiffi kastélyt késő gótikus, középkori stílusban. A Viktóriánus Nagy-Britanniában nagy divalt volt ez a historizálás (mondjuk Magyarország is ügyesen tartotta velük a lépést ebben az időben, lásd a milleneumi emlékműveket és épületeket Budapesten), a tőlem okosabbak szerint sok hasonló stílusú épület található szerte az országban. Az építész-megbízó kapcsolat igen jól működött, az eredmény igazán lenyűgöző ("truly impressive" ahogy valaki megjegyezte, mikor ottjártunk, míg mások a "f*cking beautiful" jelzővel méltatták az épületet), főleg a belső terek sikerültek jól, de mivel az épületben tilos volt fotózni, ezért csak mások képeivel ékeskedhetek.
A kastélybelépő meglehetősen borsos árú (a legfrissebb ár 7,5 font/felnőtt), de ennek ellenére - vagy épp ezért - is mindenképpen érdemes bemenni, ha Cardiffban jár valaki.
És a képek:
Légifelvétel
látogatóbejárat
a kastély udvara (ez az egyetlen normális kép, amit nekem sikerült csinálnom)
a normannok által épített kastélyrész egy pávával, amiből jópár rohangál az udvaron
a Bute-ok hálószobája
az Óratorony
a fogadószoba
egy részlet a könyvtár diszítéséből (el lehet képzelni, hogy milyen a többi)
egy részlet a Chaucer room faláról (Geoffrey Chaucer 14. századi író-költő után elnevezve)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.